SÍRVA IS VETÜNK❣️

,,...sírjatok a sírókkal.,, (Róm 12,15)

Nemcsak a bűnbánatnak vannak könnyei, hanem az együttérzésnek is. 

Akinek érző szíve van, annak fáj a másik ember fájdalma. 

Valakit súlyos gyász ért, ismerősei az együttérzés sok kedves jelét adták, próbálták vigasztalni.
De amint utólag elmondta, a legtöbbet az jelentette neki, amikor egy barátnője átölelte, és együtt sírt vele.

Nem hangzott el semmi, de megérezte az őszinte részvétet. 

Jézus is sírt Lázár sírjánál, pedig tudta, hogy fel fogja támasztani őt. 

De sírt Jézus Jeruzsálem lelki keménysége miatt is.
Fáj-e nekünk, ha valaki visszautasítja Isten szeretetét, kigúnyolja szent igéjét és azokat, akik azt vallják?
Lázár sírjánál Jézus csak könnyezett, de Jeruzsálem ellenállása miatt keservesen zokogott
(két különböző szó van az Újszövetség eredeti szövegében).

Aztán van, amikor a Krisztusért vállalt szenvedés is könnyeket fakaszt. Ezt sem kell szégyellni. 

Néha nagyon nehéz az a kereszt, amit Urukért vállalnak a hívők. 

Sok bántó megjegyzést hallgatnak keresztények a nem hívő családtagoktól, gúnyt és sértést a munkatársaktól, esetleg kegyetlen bántalmazást is a hatóság részéről.
S van, amikor olyan mostoha közegben kell lelki munkát végezni, hogy az csal könnyet a lelki munkás szemébe.

Ezért imádkozik így a zsoltáros: „Akik könnyezve vetettek, ujjongva arassanak! 

Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza!" (Zsolt 126,5-6)

Akinek az ilyen könnyek ismeretlenek, annak ott kell majd sírnia, ahol „lesz sírás és fogcsikorgatás".
Aki viszont itt tud sírni a bűnei, mások fájdalma, emberek keménysége miatt, az már soha többé nem fog, 

mert Isten letöröl a szeméről minden könnyet.