Miért írja a Szentírás többször, hogy tartsuk számon Isten jótetteit, köszönjük meg újra és újra ajándékait, bővölködjünk a hálaadásban?
S mi a haszna annak, ha egymás iránt sem fukarkodunk a hálával?
Nekünk is, másoknak is nagyon hasznos ez, és Isten dicsőségét is szolgálja. Hogyan?
Akitől kaptunk valamit, annak adósa lettünk, tartozunk a hálával. És a szívből jövő köszönet gyakran többet ér, mint bármilyen viszonzás, mert ebben szív érintkezik a szívvel.
A hála biztatás is újabb jótettekre. Valaki értelmi fogyatékos gyermekek közt dolgozik.
Kezdetben nyomasztotta, hogy nem tud velük beszélgetni.
Ma ezt vallja: semmi pénzért nem mennék el máshova, egész nap hálás tekintetek közt dolgozhatok.
A köszönet: energiaközlés.
A hálás ember ismeri fel, milyen gazdag. Aki elégedetlen, követelőző, mindig azt látja, amije nincs.
A hálás azt, amije van, és egy hálaadó imádság olyan „leltár", amely elégedetté teszi az embert.
A hálaadás a saját hitünket is megerősíti.
Az Isten iránti hála kifejezése bizonyságtétel is Istenről.
Arról vall ezzel a hívő, hogy Isten gazdag, hatalmas, szerető Atya, aki megbízható, nyugodtan rábízhatják magukat az ő gyermekei, akik tudják, hogy tőle kaptak mindent, és ezután is tőle kérnek és várnak mindent. Ezért véd meg a hála az aggodalmaskodástól.
A hívő ember olykor már előre megköszöni, hogy Isten a jövőben is cselekedni és ajándékozni fog. Szorongás helyett szent kíváncsisággal várja, hogy ebből az újabb bajból hogyan ad majd szabadulást.
S mivel a hála s a mögötte álló hit magával Istennel kapcsol össze, ezért az ilyen ember a nyomorúság idején is tudja magasztalni Istent.
Belé vetett bizalma nem rendül meg, ha próbák közt vezet az útja.
Nem a bajokért hálás, hanem azért, hogy minden helyzetben Istennel közösségben maradhat.
Így a nehéz időkben is tudja őt dicsőíteni, mint Jób (Jób 1,21).
A szüntelen hála egyik édes gyümölcse ez a dicsőítés.
Jób.1.21 és így szólt:,, Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el.
Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr neve!,,
S mi a haszna annak, ha egymás iránt sem fukarkodunk a hálával?
Nekünk is, másoknak is nagyon hasznos ez, és Isten dicsőségét is szolgálja. Hogyan?
Akitől kaptunk valamit, annak adósa lettünk, tartozunk a hálával. És a szívből jövő köszönet gyakran többet ér, mint bármilyen viszonzás, mert ebben szív érintkezik a szívvel.
A hála biztatás is újabb jótettekre. Valaki értelmi fogyatékos gyermekek közt dolgozik.
Kezdetben nyomasztotta, hogy nem tud velük beszélgetni.
Ma ezt vallja: semmi pénzért nem mennék el máshova, egész nap hálás tekintetek közt dolgozhatok.
A köszönet: energiaközlés.
A hálás ember ismeri fel, milyen gazdag. Aki elégedetlen, követelőző, mindig azt látja, amije nincs.
A hálás azt, amije van, és egy hálaadó imádság olyan „leltár", amely elégedetté teszi az embert.
A hálaadás a saját hitünket is megerősíti.
Az Isten iránti hála kifejezése bizonyságtétel is Istenről.
Arról vall ezzel a hívő, hogy Isten gazdag, hatalmas, szerető Atya, aki megbízható, nyugodtan rábízhatják magukat az ő gyermekei, akik tudják, hogy tőle kaptak mindent, és ezután is tőle kérnek és várnak mindent. Ezért véd meg a hála az aggodalmaskodástól.
A hívő ember olykor már előre megköszöni, hogy Isten a jövőben is cselekedni és ajándékozni fog. Szorongás helyett szent kíváncsisággal várja, hogy ebből az újabb bajból hogyan ad majd szabadulást.
S mivel a hála s a mögötte álló hit magával Istennel kapcsol össze, ezért az ilyen ember a nyomorúság idején is tudja magasztalni Istent.
Belé vetett bizalma nem rendül meg, ha próbák közt vezet az útja.
Nem a bajokért hálás, hanem azért, hogy minden helyzetben Istennel közösségben maradhat.
Így a nehéz időkben is tudja őt dicsőíteni, mint Jób (Jób 1,21).
A szüntelen hála egyik édes gyümölcse ez a dicsőítés.
Jób.1.21 és így szólt:,, Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el.
Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr neve!,,
