(Ef 6,11)
A hívő soha nem emberek ellen harcol, mindig emberekért - a gonosz erői ellen.
Saját rossz természete, régi szokásai, bűnös beidegződései, nem Isten akarata szerinti tulajdonságai ellen is,
és mások védelméért, boldogulásáért, békességéért, megtéréséért küzd.
Igénk szerint e „nemes harcban" három fontos igazságot kell szem előtt tartanunk:
Mivel a hívő ember is kísérthető, éberen kell őrködnie lelki tisztaságán.
Mivel az ördög mindig bizalmatlanná akarja tenni Istennel szemben, és kételyeket támaszt a szívében,
Igénk szerint e „nemes harcban" három fontos igazságot kell szem előtt tartanunk:
Mivel a hívő ember is kísérthető, éberen kell őrködnie lelki tisztaságán.
Mivel az ördög mindig bizalmatlanná akarja tenni Istennel szemben, és kételyeket támaszt a szívében,
egyre jobban meg kell ismernie az élő Istent és az ő igéjét, a Bibliát.
És fel kell ismernie az ellenség „mesterkedéseit", amikor hol elbizakodottá, hol elkeseredetté akarja tenni Jézus Krisztus katonáit.
Éppen ezért a hívő ne önmagára nézzen, ne is az ellenségre, hanem egyedül Krisztusra!
Éppen ezért a hívő ne önmagára nézzen, ne is az ellenségre, hanem egyedül Krisztusra!
Soha ne feledjük, hogy ki ő, mit tett értünk, mit ígér nekünk, s hogy kereszthalála és feltámadása a győzelem bizonyítéka! Aki Jézushoz ragaszkodik, a győztes oldalán harcol.
„Ezért tehát mi is... tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt,
„Ezért tehát mi is... tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt,
és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.
Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére..." (Zsid 12,1-2)
Meghallgatható:
