Egy halott Krisztus emlékével, az élő Krisztus nélkül csak ilyen csüggedten járhat az ember, ahogy ez a két emmausi férfi.
Ma is többen mennek így kifelé a templomból, a vallásból, kedves, de halványuló emlékekkel, nem tudva, hogy Krisztus él.
Miközben keseregtek, hozzájuk csatlakozott a feltámadott Úr, de egyelőre nem ismerték fel.
Mindig Jézus lép oda mellénk, mert ő számon tart, név szerint ismer, és nem hagy reménytelenségben.
Kérdezgeti, beszélteti őket.
A férfiak pedig elmondják, milyen nagy baj az, hogy őt megölték és nincs többé.
Miközben keseregtek, hozzájuk csatlakozott a feltámadott Úr, de egyelőre nem ismerték fel.
Mindig Jézus lép oda mellénk, mert ő számon tart, név szerint ismer, és nem hagy reménytelenségben.
Kérdezgeti, beszélteti őket.
A férfiak pedig elmondják, milyen nagy baj az, hogy őt megölték és nincs többé.
Ilyen okosakat mondunk ám, ha nem tudjuk, hogy mi is történt valójában Jeruzsálemben azokban a napokban.
Mert ők csak a felszínt látták, az eseményeket.
De hogy mi volt Jézus halálának a valódi oka és célja, azt nem.
Mert nem csak annyi történt, hogy a nép akkori vezetői kivégeztették őt.
Mert nem csak annyi történt, hogy a nép akkori vezetői kivégeztették őt.
Hanem ezzel egy örök isteni terv valósult meg, mert ez nyitotta meg előttünk az Istenhez visszavezető utat.
Mi az Isten elleni lázadásunkkal kizártuk magunkat a vele való közösségből, s ezzel halálra ítéltük magunkat.
Jézus Krisztus ezt az ítéletet vállalta magára, és helyettünk elszenvedte.
Jézus Krisztus ezt az ítéletet vállalta magára, és helyettünk elszenvedte.
Rajta hajtotta végre az igazságos Isten azt a büntetést, amire mi szolgáltunk rá, s amit nekünk kellett volna elszenvedni. Így viszont szabadok vagyunk, még egyszer nem hajtja végre azt Isten, hanem mindenkit, aki ezt komolyan veszi, gyermekévé fogad. Ez a helyettes elégtétel történt meg Jeruzsálemben azokban a napokban.
Aki ezt tudja és hiszi, az azt is tudja, hogy Isten feltámasztotta Fiát a halálból, és Jézus Krisztus ma is él.
Semmi okunk tehát a csüggedésre, de minden okunk megvan az örömre, reménységre, hálára.
Mert nem egy halott Megváltóra emlékezünk, hanem élő Urunkat követjük és magasztaljuk.
Aki ezt tudja és hiszi, az azt is tudja, hogy Isten feltámasztotta Fiát a halálból, és Jézus Krisztus ma is él.
Semmi okunk tehát a csüggedésre, de minden okunk megvan az örömre, reménységre, hálára.
Mert nem egy halott Megváltóra emlékezünk, hanem élő Urunkat követjük és magasztaljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése