MEZŐRE KIDOBOTT CSECSEMŐ❣️

,,💞Azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben!,, (Ez 16,6)

Ezékiel próféta megrendítő képekkel írja le, milyen helyzetbe került az emberiség Isten nélkül, mit tett Isten az érdekünkben, és kivé tudja ő tenni azt, akivel szövetséget köt.
Isten nélkül olyanok a nép esélyei, mint egy mezőre kidobott csecsemőé.
Megszületett, de mivel nem gondoskodik róla senki, tehetetlen, életképtelen, egészen bizonyos, 

hogy elpusztul. Kiszárad, és tetemét megeszik a dögevők.
Megrázó kép, de a Biblia azt tanítja, hogy mi is potenciális halottak vagyunk a lázadásunk miatt, s nem tudunk segíteni magunkon. Gondoljuk egyszer nyugodtan végig: Istent elhagyva az életet veszítettük el. Hisszük-e ezt (Ez 16:4-5)?

Isten elmegy a kidobott újszülött mellett, és megkönyörül rajta. Miért?
A Biblia nem ír arról, hogy miért szeret minket Isten, csak arról, hogy mennyire szeret.
Egyszülött Fiát is feláldozta értünk. Azért szeret, mert Ő maga a szeretet, és mert múlhatatlanul szükségünk van rá (Ez 16:6).

Megáll a gyermek mellett, és így szól: Maradj életben!
És az Ő szavának teremtő hatalma van. Ahogyan a teremtéskor kimondta: Legyen - úgy döntött isteni teljhatalommal az ellene fellázadt ember életben maradása mellett is.
Sok szép példa mutatja, hogy Isten ma is így ad új életet embereknek, hogy megszólít bennünket igéjével, és aki komolyan veszi azt, annak megnyílik a szeme, a szíve, az értelme, egyszerre világosan látja, milyen végzetes helyzetbe került, nem ámítja többé magát azzal, hogy önerejéből ki tud szabadulni ebből, hanem két kézzel kap azon a tényleges szabadításon, amit Isten kínál nekünk.
Látom-e már világosan, mik az esélyeim Isten nélkül, és hogy mit kínál ő nekem végtelen nagy szeretetéből?

Ezék.16.4 

Ilyen volt a születésed: Amikor megszülettél, nem kötötték el a köldökzsinórodat, nem mostak tisztára vízzel, nem dörzsöltek le sóval, pólyába sem tettek.
5 Senki sem szánakozott rajtad, semmit sem tettek meg veled ezekből, nem könyörültek rajtad. Kidobtak a mezőre, mert utáltak, amikor megszülettél.
6 De én elmentem melletted, és megláttam, hogy véredben fetrengsz.
Azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Igen, azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben!

BIZTOS VÉDELEM ALATT❣️

"💞Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott... boldog örömben lesz részük..." (Ézs 35,10)

Még három képet használ itt a Szentírás Isten szabadító munkájának szemléltetésére:

„Jól megépített útja lesz" a fogságból hazatérő népnek. Homokban gyalogolni nagyon fárasztó. 

Célt tévesztve, bizonytalanban haladni nagyon nyomasztó. Isten azt ígéri, gondja lesz erre is: utat készít a benne bízóknak, és segíti őket célirányosan haladni. Látni fogják mindig életük értelmét, s Isten vezeti őket célba.

„Nem lesz ott oroszlán, nem megy rá ragadozó vad..." Isten népe biztonságban tudhatja magát hatalmas Urának védelmében. Olyan sokféle félelem nyomorítja az életünket! 

S „az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el" (1Pt 5,8).

Néha pedig bennünk mozdulnak meg vadállati indulatok vagy félelmek. Isten minden külső és belső ellenségtől megvédi népét. Sokszor csak visszatekintve látjuk, mitől őrzött meg, hogyan hordozott és vezetett.

Végül ezt ígéri: „Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. 

Öröm koszorúzza fejüket örökre..., a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik." (10. v.)

Lesz beteljesedés Isten népének az életében. Isten valóra váltja minden ígéretét, nemcsak átsegít sok nehézségen, hanem bevisz örök országába, ahol vége lesz minden szenvedésnek, nélkülözésnek, küzdelemnek, s az ő dicsőségében részesíti gyermekeit. 

Jó erre gondolnunk már most, amikor még gyakran sóhajtozunk, és úgy érezzük, semmi okunk örülni.
Aki azonban „az Úrban van", az már most is kap előleget ebből az örök örömből, és minden nyomorúságunk ellenére is csordultig lehetünk örömmel (2Kor 7,4)

KÉTFÉLE ÉLETVITEL❣️

,,💞Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz...,,(Mt 7,14)

Jézus itt kétféle életútról, életvitelről beszél. Valaki vagy az egyiken, vagy a másikon jár, harmadik lehetőség nincs. Mi a különbség köztük?

A bejárat mérete más. A széles útra bármit vihet magával az ember. Érdemeit, bűneit, kíséretét...

A szoros kapu előtt azonban mindent le kell rakni. Oda csak az ember mehet be. 

De ott lerakhatja a bűn terhét is.

A széles úton bárhogyan lehet közlekedni. Ott nincs törvény, nincs tekintély, nincsenek tekintettel egymásra az emberek. A keskeny úton csak egyenesen lehet lépkedni, leginkább Jézus Krisztus nyomában.

A legjelentősebb különbség az út vége: a széles a kárhozatba visz. És ez nem a megsemmisülés, hanem az istenhiány miatti örök szenvedés. Ez azonban nincs kiírva sehol. 

Ha valaki nem figyel Isten hívó szavára, csak az út végén tudja meg, hova érkezett, és akkor már nem lehet segíteni rajta.
A keskeny út az életre visz: egyre teljesebb közösségbe az élő Istennel.

A széles úton sokan járnak. Olyan sokan, hogy mindnyájan azon indulunk el. 

Onnan lehet átmenni a keskenyre, ha valaki enged Isten hívásának.
A keskeny úton kevesen vannak, néha egyedül is maradhat az ember, mert a többség nem hajlandó lepakolni a bejáratnál, a szoros kapunál, ragaszkodnak az emberek ahhoz, amit már megszereztek.

Mit kell tenni ahhoz, hogy az egyiken vagy a másikon járjon valaki?
Ahhoz, hogy a széles úton haladjon, semmit nem kell tennie.
Ott nemcsak a bűnözők járnak, hanem mindenki, aki Isten nélkül marad.
A keskeny útra azok mehetnek át, akik hallották és komolyan vették az evangéliumot: Jöjjetek énhozzám mindnyájan...
Ezért fűz Jézus a tájékoztatáshoz egy felszólítást is: Menjetek be a szoros kapun!
Ez örömhír és parancs egyben: be lehet menni, de a másikat ott kell hagyni.

ISTEN MUNKÁJA az ÉLETÜNKBEN❣️

,,Sivatag kivirágzik. Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön.,, (Ézs 35,7)

Ézsaiás próféta is képekkel szemlélteti azt, hogy milyenné vált az ember élete Isten nélkül, és milyen lesz Isten szabadítása után.
Isten nélkül olyan az élet, mint a puszta: kietlen, terméketlen, szikkadt. 

Érzelmileg is nagyon sivárrá válik sok kapcsolat. Az öröm, a kedvesség, szívesség hiányzik a szívekből. 

Amikor Isten igéjének az esője megöntöz egy kiszáradt emberi lelket, olyan lesz, mint amikor kivirágzik a sivatag. És tartósan olyan is marad, Jézusi tulajdonságok jelennek meg benne (1-2. v.).

Isten nélkül nagyon erőtlenné válik sokszor az ember. Csüng a keze, rogyadozik a térde, remeg a szíve - írja itt a Biblia. Amikor Isten megszabadítja, elszáll a félelme, látja a célját, bátran halad előre az útján, s még mások terhét is képes hordozni, nemcsak a magáét (3-4. v.).

Isten nélkül sokféle betegség nyomorít meg bennünket, lelkileg is. Nem látunk tisztán, nem halljuk Isten szavát, még egymást sem, nem tudunk egyenesen beszélni, megkeményedett a szívünk... 

Isten szabadító munkája nyomán a vakok látnak, a siketek hallanak, ujjong a néma nyelve (5-6. v.).

Isten nélkül a szomjhalál fenyeget a pusztában. De az ő csodájaképpen „víz fakad a pusztaságban, és patakok erednek ott" (6-7. v.). Ez különösen fontos ígéret volt, mert sokan attól való félelmükben nem indultak haza a fogságból, hogy elhullanak az úton víz nélkül. 

Hisznek-e az emberek Isten ígéretének, hogy átsegíti őket a víz nélkül való helyeken, vagy pedig hitetlenül ott maradnak a fogságban? 

Akik hittek, hazamentek, akik nem, a fogságban maradtak.
Mi jellemzi pillanatnyilag az életünket? Hol van szükség Isten szabadítására?
Ézs.35 Isten népe visszatér hazájába 1 Örülni fog a puszta és a szomjú föld, vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz. 2 Virágba borul és vigad, vígan örvendezik. 

Része lesz a Libánon pompájában, a Karmel és Sárón díszében. Meglátják az Úr dicsőségét, Istenünk méltóságát. 

3 Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket! 

4 Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme, jön Istenetek, és bosszút áll, jön Isten, és megfizet, megszabadít benneteket! 

5 Akkor kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei. 

6 Szökellni fog a sánta, mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve. Mert víz fakad a pusztaságban, és patakok erednek a pusztában. 

7 Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön. Ahol azelőtt sakálok tanyáztak, nád és káka terem. 8 Jól megépített útja lesz, amelyet szent útnak hívnak. Nem jár azon tisztátalan, csak az Úr népe járhat rajta, bolondok nem tévednek rá.
9 Nem lesz ott oroszlán, nem megy rá ragadozó vad, ilyen nem lesz található, hanem a megváltottak járnak rajta.
10 Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.

SZABADULÁS A FOGSÁGBÓL❣️

,,💞Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.,, (Jer 31,3)

Izrael népe a babiloni fogságban volt. A többség nem remélte, hogy hazakerülnek még valaha.

Akkor hangzott el Jeremiás ajkán Isten ígérete: megszabadítja és hazaviszi népét (Jer 31:1-5).
Voltak, akik elhitték, mások kételkedtek, s amikor már lehetett menni, mégis ott maradtak.
Az egész emberiség képe ez: Istennel közösségben szabadok voltunk.

Tőle elszakadva fogságba estünk.
Az indulataink, a hiúság, a gőg, érzékiség, hazugság, kényszergondolatok rabságában sínylődünk. 

Ide jött utánunk Jézus, hogy kiszabadítson az Isten gyermekei szabadságára.

Aki hisz neki és benne, szabad lesz, de nem mindenki él ezzel a lehetőséggel.
Szép képekkel szemlélteti a próféta, hogyan rendeződik azoknak az élete, akik engednek Isten hívásának, és kilépnek a maguk fogságából:
„eljön az a nap, amikor... így kiáltanak: ...menjünk a Sionra Istenünkhöz, az Úrhoz!"

Felépül a templom, helyreáll a kapcsolat Isten és az ő népe között, újra bíznak az Úrban, s tudják dicsőíteni őt.
„Fölékesíted még magadat, és kézi dobokkal lejtesz táncot a vigadozók közt."

Az emberi méltóságából kivetkőzött ember újra felöltözik, rendeződnek a kapcsolatok, és az együttélést az öröm jellemzi. Mivel előbb helyreállt az Istennel való közösség, ünneppé lesz az élet, jó lesz élni és együtt élni egymással is.
„Szőlőket ültetsz..., fogják szüretelni is." Vagyis értelmes munkát fognak végezni, annak az eredményét is élvezhetik, gyümölcsöző, termékeny életet élnek, s utódaikról is gondoskodnak.
Isten teljes szabadítást ad, de ez a megfordíthatatlan sorrend: rendezni a kapcsolatunkat Vele, egymással, a körülményeinkkel.

Jer.31 Jövendölés a hazatérésről
1 Abban az időben - így szól az Úr -, Izráel minden nemzetségének Istene leszek, ők pedig népemmé lesznek.
2 Ezt mondja az Úr: Kegyelmet kapott a pusztában a fegyvertől megmenekült a nép, a nyugalma felé tartó Izráel.
3 A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.
4 Fölépítelek még, és fölépülsz, Izrael szüze. Fölékesíted még magad, és kézi dobokkal lejtesz táncot a vigadozók közt.
5 Szőlőket ültetsz még Samária hegyein, és akik elültetik, azok fogják szüretelni is.
6 Mert eljön az a nap, amikor az őrök így kiáltanak Efraim hegyén: Jöjjetek, menjünk a Sionra, Istenünkhöz, az Úrhoz!

ISTEN MEGISMERÉSE❣️

"💞..az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni." (Mt 11,27)

Sok ember szívében ott a vágy, hogy szeretné megismerni Istent. 

Jézus pedig azt mondta, hogy ez életkérdés mindenki számára:

 „Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent" (Jn 17,3). 

Hogyan lehetséges ez?
A Biblia azt tanítja, hogy csupán értelmi belátás útján senki sem ismerheti meg Istent. 

Isten lénye titok az ember előtt, s azt csupán az értelmével nem tudja megfejteni. 

Sok mindenre képes az emberi értelem és bölcsesség, de erre nem. Legfeljebb elképzel magának egy istenfélét, de az nem is hasonlít az egyedül igaz Istenhez.

Éppen ezért Isten kijelenti magát az emberek számára. 

Leleplezi a titkát, mint amikor egy szobor leleplezése alkalmával lehull a lepel, és mindenki számára egyértelmű lesz az alkotás.

Isten legteljesebben Jézus Krisztus személyében jelentette ki magát. 

A valódi, élő Isten megismerése a názáreti Jézus személyéhez van kötve, rajta kívül senki sem juthat helyes istenismeretre. „Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt." (Jn 1,18)

De ki érti meg ezt a kijelentést? Csak az, akiben Isten Lelke van. Az 1Kor 2 végig erről szól. 

A természeti (pszichikus) embernek érthetetlen vagy ostobaság Isten önmagáról szóló kijelentése. 

Aki azonban már kapta az újjászületésben az ő Lelkét (pneumáját), az érti Isten gondolatait.

Ez az istenismeret aztán az Istennek való engedelmeskedés közben mélyül el és gyarapszik - földi életünk végéig. Erre is érvényes, hogy lakva lehet megismerni egymást. 

Erre az állandó lelki közösségre hív minket a mi Urunk.

Az üdvösségben pedig megismerjük majd Őt olyan teljesen, ahogyan Ő ismer most minket.

NEM SÜLLYED EL❣️

,,💞...Ő pedig levágott egy darab fát, és odadobta. A fejszevas ekkor úszni kezdett... és kivette.,,
(2Kir 6,1-7)

Egy egészen hétköznapi történetről van itt szó, de sok lelki üzenettel.
Elizeus próféta körül egy egyre bővülő tanítványi kör alakult ki. 

Abban a lelki sivatagban, amely akkor ott volt, ez oázisnak számított. 

Kinőtték a szálláshelyet, úgy akarták bővíteni, hogy kivágnak fákat. 

Olyan szegények voltak, hogy szerszámot is kölcsön kellett kérni.
Munka közben az egyik fejsze beleesett a folyóba.
Elizeus bedobott oda egy fadarabot, s Isten ereje felhozta a vasat a víz színére, ki lehetett venni.

Miért alakult ki ez az oázis a lelki sivatagban? 

Mert ott volt víz:Elizeuson keresztül Isten élő igéje hangzott, s ez vonzotta az embereket. Isten igéje mindig életet támaszt, és növekedést ad.

Semmi mással nem érhető el, és nem pótolható az, amit Isten beszéde elvégez az emberek életében.
Rajtam keresztül árad-e Isten éltető igéje? Bízzunk az ige erejében!

Ez a kis gyülekezet nem mástól várt támogatást, hanem maga látott munkához, hogy bővítse épületét. Mindenki megfogta a szerszámot, és dolgozott. Menjünk, készítsünk, magunknak! - ez volt a jelszó.

A lelki ébredések idején ez mindig így történt.

De Isten embere nélkül nem akartak elindulni. 

Mózes is ezt mondta az Úrnak: ha a te arcod nem jön velünk, ne vigyél ki innen! 

A hívő ember minden dolgát Istenre figyelve, vele közösségben akarja végezni.

Baj azonban így is történhet. De az is arra volt jó, hogy láthassák Isten hatalmát és szeretetét.

Ma sokan elmerülnek a túlhajszoltság, csüggedés, depresszió, reménytelenség folyójában.
Sokakat beszippant egy-egy szenvedély örvénye.
Az a „fadarab", amelyet Isten beledobott ebbe a folyóba, Jézus Krisztus keresztje.
Aki őt segítségül hívja, megmenekül, új életlehetőséget kap. Mondjuk ezt el másoknak is!