ILLÉS HALÁLA❣️

,,💞Amikor az Úr fel akarta vinni Illést..., ezt mondta Elizeusnak: Maradj itt, mert engem Bételbe küldött az Úr. ,, (2Kir 2,1 -2)

Illés búcsúzik Elizeustól, készül meghalni. Mit jelentett ez neki?
„Az Úr magához vesz engem." Hívő embernek ezt jelenti meghalni.
Egyik otthonából hazamegy a másikba. Ismerős várja a túlsó parton, az az Isten, akivel már itt is együtt élt.
Jézus is ezt mondta a benne hívőknek: elmegyek, helyet készítek nektek, aztán majd magamhoz veszlek titeket (Jn 14,1-3).
A meghalás a hívőnek nem tragédia, nem megsemmisülés, nem ismeretlen szörny, hanem elköltözés az Úrhoz.
Illés mégis készül rá. Olyan szomorú, hogy igen sok embert teljesen készületlenül ér a halál.
Még egy rövid utazásra is összekészíti mindenki azt, amire szüksége lesz. 

Hát még ha az egész család megy el egy időre, milyen csomagolás kíséri azt!
Erre a nagy útra pedig sokan teljesen készületlenül indulnak.
Sőt sokan azt sem tudják, hova fognak megérkezni.
Ne legyünk ilyen felelőtlenek! Isten igéje segít nekünk idejében és megfelelően felkészülni.
Az megy az Úrhoz, amikor meghal, aki életében is vele járt.
A Biblia írja: „Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg" (Jel 14,13)

Aki követi Jézust, az érkezik meg oda, ahol ő van.
Illés egészen halála pillanatáig Isten küldetésében jár. Még az utolsó nap is oda megy, ahova az Úr küldi.
De nagy ajándék így élni és így abbahagyni a munkát! Teljesen Istenre bízva azt, s annak a folytatását is.
Ő nem izgul amiatt, hogy mit tesz majd Elizeus.
Neki is Isten a gazdája, Elizeus is így végzi majd azt, ami a feladata lesz.

ELIZEUS ELHÍVÁSA❣️

,,💞Elizeus... elindult, követte Illést, és szolgálatába állt.,, (1Kir 19,21)

Illés próféta szolgálata befejeződött, és Isten azt parancsolta neki, hogy hívja el utódául Elizeust. 

Ő éppen szántott, amikor erről értesült, de azonnal engedelmeskedett, s így Kr. e. 850 táján a bálványtisztelővé lett északi országrészben ő folytatta Illés munkáját.

Istennek szüksége van emberi eszközökre. Olyanokra, akik már ismerik őt, kapcsolatban vannak vele, hogy közvetítsenek közte és az őt még nem ismerő emberek közt. 

A próféta feladata az volt, hogy mondja el a népnek Isten üzenetét, és járjon közben Istennél a nép érdekében. 

Ma az új szövetség idején ez minden Jézusban hívő ember nagy lehetősége és feladata.

Erre a szolgálatra Isten hív el. Nem mi jelentkezünk, nem is személyes kiválóságunk alapján szemelnek ki, hanem Isten úgy dönt, hogy elhív. Jézus mondta: nem ti választottatok engem, hanem én választottalak ki titeket. Ő bárkit alkalmassá tud tenni.

Ahhoz, hogy valaki beálljon ilyen munkába, ott kell hagynia azt, amit addig végzett. Jézus tanítványai otthagyták a halászhálót, Elizeus a gazdaságát. 

Akik még nem ismerik igazán Istent, félnek ettől, azt hiszik, hogy szegényebb lesz az életük, csupa lemondásból áll. 

Aki azonban bátran meglépi, úgy tapasztalja, sokkal többet kap.

Elizeus szolgálata kicsiben kezdődött. Isten kijáratja választottaival az alázat iskoláját. 

Aki hű a kevésen, arra bíz egyre többet. De az ő szolgálatában a legcsekélyebb feladat is kitüntetés.

Figyeljünk Isten hívására, vállaljuk örömmel a legkisebb szolgálatot is, és az ő szavára ne féljünk elengedni semmit, sokkal többet kapunk, mint gondoljuk.

AKARSZ - E MEGYÓGYULNI❓

,,💞Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik..., megkérdezte tőle: „Akarsz-e meggyógyulni?" (Jn 5,6)

Jeruzsálemben a városfalon kívül volt egy gyógyforrás. Mivel időszakos forrás volt, építettek egy medencét, amibe felfogták a vizét. Ekörül sok beteg volt gyógyulást remélve.
Egyikük már 38 éve feküdt ott, de segítség nélkül nem tudott bemenni a vízbe.
Tőle kérdezte ezt egyszer Jézus: akarsz-e meggyógyulni?

Az ember nem válaszol, panaszkodik, kesereg, hogy nincs segítsége. Jézus csak ennyit mond neki: 

kelj fel és járj! És meggyógyult a beteg.
Találó kép: a fényes nagyváros mellett nyomorultak sokasága, akik megoldásra várnak.
A látványos technikai haladás mellett súlyos problémák sokasága, amelyeket nem tudunk megoldani.
Sokféle emberi erényünk, értékünk mellett sötét indulatok, emlékek, félelmek, bűnök sokasága a szívünkben, amelyektől nem tudunk szabadulni.

Ide jött el Jézus. Kérdése nagyon fontos, mert aki erre igennel válaszol, az elismerte, hogy beteg, 

nem tud magán segíteni, eddig más sem tudott, de ő nem mondott le arról, hogy meggyógyuljon.
Talán még egy kis bizalom is van az igenben: ha te tudsz segíteni, tedd meg!
Mi mit felelünk ma Jézus kérdésére?

Ez a beteg mellébeszél: nincs emberem, aki bevinne a vízbe.
Már akarni sem tud? Vagy pedig csak ez az egyetlen lehetőség lebeg a szeme előtt. 

Jézusnak azonban számtalan lehetősége van. Végül a szavával, teremtő igéjével gyógyítja meg.
A betegtől csak egy kis mozdulatot kér, annyi bizalmat, hogy tegye meg, amit mond neki: kelj fel!
De hiszen ez képtelenség!

Ő mégis megteszi. - Értünk is mindent Jézus tett meg.
Csak ezt a kicsi hitet várja amit addig hallottál tőle, tedd meg!
És aki addig teher volt, teherhordóvá válik.

HONNAN- HOVÁ❓

,,💞Hágár...! Honnan jössz és hová mégy?... Térj vissza úrnődhöz...,, (1Móz 16,8-9)

Vannak emberek, akik nem találják a helyüket, sehol sem érzik igazán jól magukat, s mindig valamilyen környezetváltozástól remélik a boldogságukat.
Részben ilyen volt Hágár is, aki elfutott úrnője elől, a pusztában azonban a biztos pusztulás várt volna rá. Isten utánaküldött egy angyalt, és ezt üzente neki: „Térj vissza úrnődhöz, és alázkodj meg előtte", és utódaira nézve nagy ígéretet adott neki.

Ebben a történetben benne van az egész emberiség történelme.
Mi is megszöktünk otthonról, pedig velünk jól bánt mennyei Atyánk.
Ma a puszta nyomorúságait éljük át, keressük a helyünket, sokan menekülnek valami elől vagy valamibe.

A világ tele van menekülő emberekkel munkába, tanulásba, szenvedélyekbe, újabb és újabb kapcsolatokba futnak sokan, miközben már el is felejtették, honnan jönnek, és egyáltalán nem tudják, hova tartanak vagy hova fognak megérkezni ennek az útnak a végén.

Isten azonban utánunk is küldött valakit, aki által eszméltet és hív vissza magához.
Jézus Krisztus eljött ebbe a pusztaságba, ahova kerültünk, és kérdezi: honnan jössz, és hova mész?
Kiderül, hogy Istennek terve van velünk, feladatokat készített számunkra (mint Hágárnak is), jövőt és életet tartogat még. Ezt azonban csak otthon, vele közösségben tudjuk megvalósítani.
A bűn pusztájában nem lehet más célja az embernek, csal a puszta lét, a túlélés.
Igazán emberré válni, kibontakozni, a helyére zökkenni „otthon" tud, Istennel közösségben.

Hágár így válaszolt erre: láttam azt, aki engem sokkal előbb látott.
Átéli Isten jelenlétét és örökkévaló szeretetét, és visszamegy oda, ahonnan elmenekült.

HOL VAN A TESTVÉRED❓

,,💞De az Úr így szólt: Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről.,, (1Móz 4,10)

Az első házaspár elszakadt Istentől, a gyermekeik már elszakadtak egymástól.
A szülők elengedték Isten kezét, a gyerekek már kezet emeltek egymásra.
Aki elszakad Istentől, az szembekerül a többi emberrel, a hozzá legközelebb állókkal is. 

Így nő és pusztít a bűn, mint a lavina.
És a testvérgyilkosság után Isten kérdezi Káint: Miért gerjedtél haragra?
Mert az, hogy agyonütötte a testvérét, ezzel kezdődött.
Halmozódik a szívben a keserűség, irigység, féltékenység, és egyszer csak az jut eszünkbe: ha ő nem lenne, nekem könnyebb lenne, több jutna, boldogabb lennék.
Aztán a harag gyűlöletté válik. Előbb gyűlik az emberben, aztán ölni kezdi, s végül egy kritikus pillanatban ölet.
Aki idejében nem veti ki magából a haragot, könnyen az ördög játékszere lesz, aki „embergyilkos volt kezdettől fogva" (Jn 8,44).

Jézus azt mondta, hogy nemcsak késsel, fegyverrel lehet ölni, hanem szóval is, és aki haragszik testvérére, az is olyan büntetést érdemel, mint aki megöli (Mt 5,21. skk.).
Hol van a testvéred? - kérdezi tovább Isten. És valóban, hol vannak a magzataid, gyermekeid, házastársad - tudod, ki hol van most, s miért került oda? Hol van a szomszédod?
Emberi kapcsolataink rendbetételére bátorít ez az ige.
Mit tettél? Olyan sokan úgy élnek, hogy nem tudják, mit cselekszenek. 

Jézus nem véletlenül imádkozott így a kereszten: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek."

Ábel vére az égre kiált. Van-e erre a bűnre bocsánat?
A Biblia meghökkentő válasza: van. Miért?
Mert valaki másnak is kiontották a vérét ártatlanul, és az is az égre kiált.
De Jézus vére kegyelemért kiált, s őérette Isten minden gonoszságot kész megbocsátani.
Már ma kérhetjük ezt teljes bizalommal.

HOL VAGY❓

,,💞...elrejtőzött az ember... az Úristen elől a kert fái között. De az Úristen... ezt kérdezte: 

Hol vagy?.. (1Móz 3,8-9)

Nemcsak mi szoktuk kérdezni Istent, olykor ő is kérdez minket. 

A fenti kérdés akkor hangzott el, amikor az első ember hallgatott a kísértőre, megvonta a bizalmát Istentől, és szembefordult vele. 

Utána mindjárt félni kezdett és elrejtőzött. Ez teljesen szokatlan, ismeretlen érzés volt számára.

Isten nem azért kérdezte, hogy hol van, mintha nem tudta volna, hanem mert az ember nem tudta, hova került, s mert Isten a kérdésével egyben hívogatta is vissza magához. 

Az ő kérdése mindig eszméltet és hívogat.

Te hol vagy most - például ahhoz képest, ahogyan tervezted az életedet? 

Hol szoktál kóborolni az interneten? Hol vagytok mint házaspár? Hol vagy vasárnaponként? 

Jól érzed magadat a kételyeid közt, a jóságodban, a szeretőd ágyában, a langyos bizonytalanságban? Ádámnak nem a bokor alatt volt a helye, Isten nem arra teremtette.

„Talán ettél arról a fáról, amitől tiltottalak?" Téged már mindennel meg lehet etetni? 

Elég az, hogy reklámozzák, a mérget is megeszed? Megtéveszt a csomagolás?

Mit felel az ember Isten kérdésére? Magyaráz, mentegetőzik, egymásra hárítják a felelősséget. 

Mi lett volna az egyetlen helyes válasz az utolsó kérdésre? Ettem. 

És szégyellem magamat, ha van erre bocsánat, kőnyörülj rajtam, Uram! Ahogyan a tékozló fiú mondta.

Itt azonban nem ez hangzik el, s ezért maradt az ember Isten nélkül. 

Milyen nagy ajándék, hogy ennek ellenére Isten maga jött utánunk, és hív haza. 

Mi becsaptuk magunk mögött az atyai ház kapuját, de Jézus Krisztus kinyitotta azt, s megtépázva, rongyosan, koldusként - de jöhetünk, és mondhatjuk: Atyám, vétkeztem, fogadj vissza, ha lehet!
S átéljük, hogy lehet.

MEDDIG❓

,,💞Meddig rejted el orcádat előlem? Meddig kell... bánkódnom szívemben naponként? (Zsolt 13)

Dávid kezdett belefáradni abba, hogy Saul király féltékenyen üldözte, és Istenhez fordult: meddig tart ez, Uram?
Meddig kerekedik fölém ellenségem?
Sokunk szívében megszólalnak ilyen kérdések. Meddig várjak még, hogy legyen társam, szülessen gyermekünk, békén hagyjon, aki gyötör, megszabaduljon egy családtag a szenvedélyéből...
Illik ilyet kérdezni egy hívő embernek? Illik, nem illik, kérdezi. 

Csakhogy Dávidnak ez a rövid imádsága egészen más lelkületről árulkodik, mint ha nem lenne istenfélő ember. Először is Istent kérdezi. Nem róla beszél másokkal, hanem neki önti ki a szívét. 

Úgy, mint aki mást is megbeszél vele, nemcsak most, a bajban, türelme fogytán jön hozzá, ők beszédes kapcsolatban vannak. 

E kapcsolatnak csak egy része az, hogy most kérdez. Uramnak szólítja, és ezzel elismeri, hogy élete az ő uralma alatt van, és ez nagyon jó.
Kérdez. Nem vádol, nem kér számon semmit Istenen, hogy hogyan engedheti meg... Tudja, kivel beszél.
Teljes tisztelettel és bizalommal szól hozzá. „Mert én hűségedben bízom..."
Ezért egészen bizonyos abban, hogy választ és szabadítást fog kapni, „...szívből ujjongok, hogy megsegítesz.
Éneklek az Úrnak, mert jót tett velem."
De hiszen még nem tett semmit! Dávid a bekövetkező segítségben olyan bizonyos, hogy előre megköszöni. Ő valóban ismeri Istent, és bízik hűségében.
Szabad bármit kérdeznünk az Úrtól.
Aki ilyen hittel borul elé, az megérti: addig tart nehéz helyzete, amíg a javára van, s amíg ebben is felragyog majd Isten dicsősége.