MI AZ IRGALOM?

„💞...Ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?" Ő így felelt: „Az, aki irgalmas volt hozzá." (Lk 10,36-37)

Egyre több jele van annak, hogy irgalmatlan világban élünk. Már az óvodában tapasztalható ez, de a közéletet is jellemzi a durvaság, a kíméletlenség, a közöny terjedése.

Ki irgalmas? Aki nem azt adja, amit megérdemelnénk, de ad sok olyan jót, amit nem érdemlünk meg. Isten ilyen, „...nem bűneink szerint fizet nekünk." (Zsolt 103,10) 

Jézus Krisztus nem tudott közönyösen elmenni az emberek nyomorúsága, szenvedése mellett. 

Többször olvassuk, hogy megszánta őket, és segített. Függetlenül az illető személyétől.

Az irgalmas ember nem személyválogató. Egyetlen motivációja, hogy szükség van rá. 

És soha nem mérlegeli, megéri-e. Azt sem, hogy visszakapja-e, amit adott. 

Az tud igazán irgalmas lenni másokhoz, aki tudja, milyen sok irgalmasságot kapott Istentől. 

Nem önmagától nagylelkű és áldozatkész, csak továbbadja, amit kapott.

Az Újszövetség eredeti görög szövegében az irgalom szó azt jelenti: megmozdulnak a belső részei. 

Szép magyar kifejezéssel: összeszorul a szíve. Tehát van érző és együtt érző szíve, s ennek következtében mozdul a keze és a lába is, és segít.

A fenti példázatban szereplő samáriai nem azt magyarázta, hogy miért nem segít, hanem kockázatot és áldozatot vállalva is cselekedett. Mondhatta volna, hogy ellenséges nép fiának nem segítek, miért indult el egyedül, minden tapasztalt utazó csak csoportosan közlekedett azon a veszélyes úton, ő maga is bajba kerülhet, ha megáll és foglalkozik egy sebesülttel. Talán már meg is halt! 

Az irgalmas ember azonban nem azt keresi, mivel tudja felmenteni magát, hanem segít.

Bárcsak természetünkké válna a figyelmesség, tapintat, gyengédség! 

Egészen más lenne sok házasság, család, lakóközösség s az egész társadalom is! 

Merjünk szakítani az irgalmatlanság lelkületével, és legyen bátorságunk jó szívvel, segítőkészséggel válaszolni a világ sok kegyetlenségére is!

VAN ÖNMEGVÁLTÁS?

"💞Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. "(Mk 10,20)

Mivel volt még tele a gazdag ember keze? A teljesítményeivel. Jó nevelést kapott, gyerekkorától komolyan vette a tízparancsolatot. Vallásos családban nőtt fel, ismeri a Szentírást, és erkölcsös életet él.

És még sincs üdvössége? Nem meglepő ez? Márpedig ez gyakran előfordul. 

Ne becsüljük le azt, ha valaki ismeri a Bibliát, igyekszik megtartani a parancsolatokat, szokott imádkozni, és erkölcsösen él! 

Az Ige azonban arra figyelmeztet, hogy ez kevés az üdvösséghez.

Mint ahogyan annak az írástudónak is kevés volt, aki egyetértett Jézussal a parancsolatok kérdésében, Jézus mégis ezzel zárta beszélgetésüket: nem vagy messze az Isten országától. 

Közelebb vagy hozzá, mint akik semmit sem tudnak róla, de ugyanúgy kívül vagy rajta, mint ők. Miért? Mert minden emberi és vallásos jó teljesítményhez feltétlenül szükséges a Krisztussal való személyes összetartozás. 

Az, hogy összeköltözzön a hívő Krisztussal, ahogyan azt Zákeus tette.

Ez a gazdag ember Krisztus nélkül szeretné az örök életet. Zákeus befogadta Krisztust, s utána rádöbbent, hogy az örök életet is megnyerte. Úrnak vallotta Jézust, s ezért engedelmeskedett is neki.

Ez hiányzott ennek az embernek az életéből. Neki Jézus csak Mester, akitől szívesen hallgatja a tanítást. De arra nem hajlandó, hogy elkötelezze magát mellette, hogy sorsközösséget vállaljon vele, hogy tegye is azt, amit Jézus mondott neki: hogy kövesse őt. Semmit nem hajlandó letenni a kezéből, s így hiába nyújtja felé Jézus az örök élet ajándékát.

Ki nekem Jézus: Úr vagy csak Mester? Csak hallgatni szoktam őt, vagy teszem is azonnal, amit mond? Engedelmesség nélkül csak ítélet lesz rajtunk mindaz, amit tudunk róla.

EL LEHET KÉSNI❣️

"💞Amikor útnak indult (Jézus), odafutott hozzá egy ember..." (Mk 10,17)

Mivel volt tele a gazdag ember keze, ami miatt nem tudta elfogadni az örök élet ajándékát Jézustól? Tennivalókkal, feladatokkal, intéznivalóval.

Akkor futott már Jézus után, amikor Jézus elindult onnan, ahol tanított. 

Késve ért oda, mert előbb még el akart intézni valamit. 

Nem ez az „előbb" az oka annak, hogy lemaradunk sok jóról, amit Jézus az őt keresőknek kínál?

Mivel késve érkezett, nem hallotta azt, amire a legnagyobb szüksége lett volna, amivel Jézus befejezte tanítását: „aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba." (Mk 10,15) Éppen ez volt ennek az embernek a kérdése: ki mehet be Isten országába? 

Éppen ezt magyarázta Jézus: az örök élet ajándék, azt nem lehet sem kiérdemelni, sem megfizetni, csak alázatos hittel elfogadni, „...mit tegyek, hogy elnyerjem...?" 

Azt tedd, hogy tartsd a kezed, és hálásan fogadd el!

Ezt azonban nem lehet így futtában, mellesleg, minden dolgunk után. 

Ez vagy fontos neked valóban, és akkor minden elé helyezed, vagy csak utólag hallod, hogy ilyen is van, de nem lesz a tied.

Egyre jobban felgyorsul körülöttünk az élet, egyre több feladat terhel, és számos lehetőség csábít, túlterhelt emberek vagyunk, akiknek tele van a fejük gonddal, a naptáruk tennivalókkal, és sok fontos dologra nem szánunk időt. Még a vasárnap is úgy telik gyakran, mint a többi nap. 

A sürgős gyakran kiszorítja azt, ami igazán fontos lenne. 

Nehogy úgy járjunk, mint Jézus példázatában azok, akik késve érkeztek a menyegzőre, s már bezárták előttük az ajtót (Mt 25,10)!

Csendesedjünk el, s inkább mást hagyjunk el, de törődjünk a lelkünkkel és egymással, amíg lehet!

"Siessetek, hamar lejár! / 

Kegyelme már régóta vár. / 

Ma még lehet, ma még szabad, /

borulj le a kereszt alatt!"

(Füle Lajos)

AZ ÖRÖK ÉLET: JÉZUS❣️

,,💞...Add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem.,, (Mk 10,21)

Zákeus gazdag volt, de mégsem volt boldog. 

Amikor azonban találkozott Jézussal, és befogadta őt, megváltozott az élete. 

Visszatalált Istenhez, megtalálta önmagát, rendeződött az emberekkel való kapcsolata; kereső,

nyugtalan emberből üdvösséget nyert, boldog hívő lett.

Mai igénk szereplője is gazdag volt, szintén találkozott Jézussal, de nem változott meg az élete. 

Maradt minden a régiben, és szomorúan távozott. Miért?

Mert azt gondolta, hogy az örök élet megvásárolható, „...mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" 

Amikor Jézus az ő követésére hívta, s ehhez meg kellett volna szabadulnia mindattól, ami visszatartotta, 

„elborult az ember arca", és elment.

Pedig mekkora kegyelem, hogy érzi az örök élet hiányát! Sok mindene van, de nincs üdvössége. 

Milyen nagy dolog, ha valaki rájön erre, és Jézustól kéri ezt az ajándékot! 

Minket szorongatott-e már ez a kérdés?

De úgy kellett volna neki ez a kincs, hogy megtarthassa mindazt, amit már összegyűjtött addig. 

Tele volt a keze saját gazdagságával, ezért nem tudta elfogadni az örök élet ajándékát.

Zákeus komolyan vette, amit Jézus mondott neki, és azonnal meg is cselekedte. 

Ez az ember azonban nem vette komolyan, hogy az örök élet nem megvásárolható újabb érték a 

leltárban, hanem Jézus maga: a vele való személyes közösség.

Csakhogy ennek az embernek az életében nem volt hely Jézus számára. 

Betöltötte gazdagsága, és nem volt hajlandó semmitől megválni Jézusért. 

Nem hitte, hogy ha bármitől megválik, nem lesz szegényebb, mert Jézussal együtt mindent megkap,

amire szüksége van.

Zákeus ezt mondta: jöjjön Jézus, kerül, amibe kerül. S eltette az akadályokat az útból. 

Ez az ember viszont így gondolkodott: jöjjön az örök élet, ha nem kerül semmibe!

 Szorongatta a kincseit, s nem lett övé a kincs, amit Jézus ígért neki.

Vajon nem az az oka lelki szegénységünknek, hogy tele van a kezünk és a szívünk, és nincs helyünk Jézus számára? Mit kellene elengednem, hogy igazán gazdag legyek?

MA LETT ÜDVÖSSÉGE❣️

💞Jézus így felelt neki: „Ma lett üdvössége ennek a háznak: mivelhogy ő is Ábrahám fia."

(Lk 19,9)

Úgy hangzik ez Jézus ajkán, mint egy megfellebbezhetetlen bírói ítélet: Zákeusnak üdvössége van. Gondolkozzunk el minden szaván:

Ma - ez világos határ a tegnap és a holnap között. Zákeus életének egy szakasza lezárult, és egy új kezdődött. Addig Jézus nélkül élt, mostantól Jézusnak mint Úrnak akar engedelmeskedni. Nem mindenkinél ennyire éles a határ, van előzménye is a megtérésnek, de az bizonyos, hogy minden igazi újjászületés ezt jelenti: azelőtt és azóta.

Lett - ez nemcsak arra utal, hogy addig nem volt, hanem arra is, hogy ez teljesen befejezett történés. Jézus mondta: „aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van..., átment a halálból az életbe." (Jn 5,24) A bűnbocsánatot nyert hívő bizonyos lehet az üdvösségében. Azután is követ még el bűnöket, de már belépett Isten országába.

Az üdvösség azt jelenti: együtt él Jézussal, a Szentlélek irányítja. Aki visszatalált a mennyei Atyához, annak van üdvössége. „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek..." (Jn 1,12) 

Addig nem voltak azok, de a Jézusban való hit által Isten gyermekeivé lettek. Nem a haláluk után, hanem már itt. A halálunk után már nincs lehetőség erre.

Ennek a háznak - ez nem azt jelenti, hogy Zákeus egész háznépe is üdvözült. Az üdvösséget mindenkinek személyesen kell hittel elfogadnia. De az, hogy Zákeus új életet kapott Jézustól, családjához is közel hozta az Isten országát. Az újjászületett hívő túlmutat magán, mint afféle mágnesezett ember másokat is Jézushoz vonz.

Van már üdvösségem Jézusért? Hozzá vonz másokat is neki engedelmes életem?

AZ ÚJ EMBER❣️

"💞Zákeus pedig előállt, és ezt mondta az Úrnak: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki." (Lk 19,8)

Zákeus befogadta Jézust a házába, a szívébe, Jézus pedig feltétel nélkül bement egy ilyen bűnöshöz is. Ő nem azt mondja: szeretlek, ha megváltozol, hanem ezt: szeretlek, s majd meg fogsz változni.

A fővámszedő azonban kezdi rosszul érezni magát, mert Jézus és a lopott pénz nem fér meg egy fedél alatt. S mivel Zákeus döntött Jézus mellett, szabadulni akar a bűneitől. 

Nem törődik vele, ki mit szól hozzá, engedelmeskedik élete új Urának - anélkül, hogy Jézus parancsolná neki. 

Kilép a házából, és kárpótolja, akiket megkárosított. Mégpedig négyszeresen, mert ezt írja Mózes törvénye, a Szentírás (2Móz 21,37; Károli: 2Móz 22,1).

S mihelyt a Biblia szerint kezd cselekedni, Jézus kijelenti: belépett Isten országába, ma lett üdvössége. Tudom-e, mit ír a Szentírás szerelemről, házasságról, munkáról, pénzről, imádságról? 

Miben kellene Isten igéjéhez igazodnom?

Zákeus tehát látja a bűnét, megvallja azt, és igeszerűen kezd cselekedni. 

Ez mind a Szentlélek munkája. Ő teremti újjá azt, aki Jézust befogadta. Aki addig pénzt szedett, most pénzt osztogat, mégpedig a szegényeknek, s azoknak, akik miatta lettek szegényebbek. 

Egészen megváltozott a gondolkozása, hiszen „ha valaki Krisztusban van, új teremtés az" (2Kor 5,17).

Ebben az egyetlen szóban benne van új hitvallása: Uram. A farizeusok soha nem szólították Jézust így, mindig csak ezt mondták: Mester, tanító.

Látom-e a bűneimet, kész vagyok-e néven nevezni és megvallani őket? S látom-e azokat, akik miattam lettek szegényebbek? Mit zsarolok ki szüleimtől, házastársamtól, munkatársaimtól? 

Kész vagyok-e pótolni, amit lehet, s kérni és hálásan komolyan venni Isten bocsánatát?

"Az Isten Bárányára 

Leteszem bűnöm én, 

És lelkem béke várja 

Ott a kereszt tövén. 

A szívem mindenestül 

Az Úr elé viszem, 

Megtisztul minden szennytül

 A Jézus vériben..."

(Bonar Horatius)

AZ ENGEDELMES EMBER❣️

"💞Ekkor sietve leszállt, és örömmel befogadta" (Lk 19,6)

A keresztény hit nem az érzelmek mozdulása, nem is csupán értelmi belátás. 

Az igazi hit az akarat döntése, s ezért mindig engedelmesség is. Zákeus sok mindent nem értett még akkor, de amit megértett Jézus szavából, azt megtette.
Sokan mondják: én nem tudok hinni.
Tedd azt, amit Zákeus: vágyott Jézus után, kereste őt, jó helyen kereste, és amikor Jézus megszólította, ő komolyan vette azt és sietve megtette.
Olyan ez, mint a pilóta munkája. Tízezer méter magasan, felhők között nem lát semmit. 

De hallja az irányítóközpont utasításait. És célba ér, leteszi a gépet méternyi pontossággal.
Zákeusnak mindent Jézus készített elő, neki csak ezt a kis mozdulatot kellett megtennie: leszállni a fáról.
Nekünk is mindent Isten készített el kegyelemből, de ez hit által lesz a mienk. 

Aki hittel kinyújtja a kezét, megkapja az üdvösség ajándékát.
Mit jelent befogadni Jézust? Zákeus nem futott előre, hogy rendet tegyen és eltüntessen dolgokat Jézus elől.
Befogadta Jézust, és hagyta, hogy ő tegyen rendet az életében. Ez a hit magatartása ma is: gyere, Uram, nézz bele a szekrényünkbe, a pénztárcánkba, a konyhánkba és a hálószobánkba, mert mától kezdve te vagy itt az Úr!
Vezess, és én kész vagyok neked mindenben engedelmeskedni.
Ez az alázat és ez a bizalom jellemzi a Krisztusba vetett hitet.
„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem!" (Zsolt 143,10)
Nekem vajon milyen „fáról" kellene leszállnom?
S ha Jézust már behívtam, minden kulcsot átadtam neki?