2024. január 21., vasárnap

ISTEN IMÁDÁSA❣️

,,💞...mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen. (Mt 6,13)

A kétszer három kérés ebbe a keretbe van foglalva. Az indítás a gyermek őszinte bizalma: mi Atyánk. 
A befejezés az érett felnőtt bizonyossága, aki tudja, kihez imádkozott: tied az ország, a hatalom és a dicsőség. A kisgyerek és a tapasztalt felnőtt együtt van jelen a hívő emberben.

Elfogytak a kérések, de nem ér véget az imádság. Miért? Mert Isten gyermeke még szeretne időzni Atyja előtt. Ahogyan egy kisgyerek mondta egyszer apjának: nem kérek most semmit, csak szeretném nézni, hogyan dolgozol. Nem kérek semmit, csak szeretnélek jobban megismerni. 
Te kellesz, Atyám, nemcsak az ajándékaid. És közben hátha lesz egy szavad hozzám.
Erre mondja a zsoltár: „Gyönyörködj az Úrban..." (Zsolt 37,4)

Olyan ritkán szánunk erre időt. Pedig a mennyben csak ebből áll majd az üdvözültek imádsága: imádni a Mindenhatót. Engedjük, hogy néha már itt kapjunk ízelítőt, előleget a menny tiszta levegőjéből! Tanuljuk a Lélek által imádni az Urat!

Tied az ország, vagyis a királyi uralom. Soha ne feledjem: az Úr uralkodik, ténylegesen gyakorolja uralmát az egész világ felett. Miért és mitől félnék, ha ilyen Atyám van?!

Tied a hatalom, és te adsz hatalmat egy időre mindenkinek, aki kap ezen a földön. 
Jézus, aki elmondhatta: nekem adatott minden hatalom mennyen és földön, az Atya gyermekeinek, az újjászületett hívőknek testvére (Róm 8,29; Zsid 2,11). El ne felejtsem ezt soha!

Tied a dicsőség, egyedül a tied. Nem akarok belőle semmit magamnak eltulajdonítani. 
Sőt szeretnék mindent a te dicsőségedre tenni.

Az ámen azt jelenti: mindebben bizonyos lehetek, mert megbízható az, akihez imádkoztam.


2024. január 20., szombat

ISTEN SZABADÍTÓ❣️

"💞...ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól."..(Mt 6,13)

Ez a kérés három feladatra figyelmeztet:

1. Ismerjük fel a gonoszt, amikor támad, és semmilyen kapcsolatba ne kerüljünk vele! 
Jézus világosan tanította, hogy a sátán személyes hatalom, aki Isten gyermekeit el akarja szakítani mennyei Atyjuktól. Emberi kívánságainkra épít, és ismeri gyenge pontjainkat. 
Mindig „segíteni" akar, de tőle semmit nem szabad elfogadni. 
Minden ajánlatára (kísértésére) minden esetben azonnal egyértelmű nem-et kell mondani saját érdekünkben.

2. Ismernünk kell saját kísérthető szívünket is
, és nagyon ragaszkodnunk kell győzelmes Urunkhoz. Nem kötelező belemenni a kísértésbe, Jézus ad erőt észrevenni és ellenállni. 
Ő a kereszten legyőzte a gonoszt, ne feledjük, hogy legyőzött ellenség támad! Így is sokat árthat, de Jézussal közösségben védve van a hívő. Csak ne játsszunk a csábítással!

3. Ismerjük meg egyre jobban mennyei Atyánkat is, és bízzunk benne! 
Ő a teremtés okán is Ura a sátánnak, s az Isten nélkül semmit sem tehet. 
Még a mi kísértéseink idejét és mértékét is a mi Atyánk határozza meg. (lásd Jób esetét.) 
Ezért hozzá imádkozunk, és nem a gonoszt kérjük, hogy ne vigyen kísértésbe, mert a gonosznak is ő parancsol, akivel egyáltalán semmilyen kapcsolatot sem létesítünk. Isten gyermeke a kísértéseivel harcolva is mindenható mennyei Atyjához ragaszkodik. 
Ő azt ígéri nekünk: „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet." 
(Zsolt 91,14)


2024. január 19., péntek

MINDENNAPI BOCSÁNATUNK❣️

"💞..és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek..." 
(Mt 6,12)

Ezt a kérést Jézus egy és-sel kapcsolja az előző mondathoz. 
Azt hangsúlyozza ezzel, hogy amilyen nélkülözhetetlen a mindennapi kenyér, olyan nélkülözhetetlen a harmonikus élethez a mindennapi bocsánat is. Ahogyan elpusztul az, aki nem táplálkozik egy ideig, ugyanúgy elpusztul a lélek, megromlik a közösség, ha nem gyakoroljuk a rendszeres bocsánatkérést és megbocsátást.

Mert minden bűn elválaszt minket Istentől és egymástól. A megbocsátás pedig újra összeköt és eggyé tesz. Vágyunk az őszinte közösségre, de ennek ára az őszinte megbocsátás.

Ez mindig azzal kezdődik, hogy látnunk kell és néven kell neveznünk a saját bűneinket (nem a másokét). Nem szabad úgy tenni, mintha nem lennének, és nem szabad konzerválni sem őket. „...a nap ne menjen le a ti haragotokkal..." (Ef 4,26) A rejtegetett harag, keserűség, vádaskodás megmérgezi nemcsak a kapcsolatot, hanem a saját lelkünket is.

Bátran kérhetünk bocsánatot Istentől, mert „kegyelmes és irgalmas ő... szeretete nagy" (Jóel 2,13). Készen van nála a bocsánat minden bűnünkre, mert Jézus Krisztus elszenvedte minden vétkünk büntetését. A kereszten eltörölte az ellenünk szóló adóslevelet (Kol 2,14).

Tele van a kezünk adóslevelekkel, s ha azokat nem dobjuk el (nem bocsátunk meg szívből másoknak), nem tudjuk elvenni Istentől a nekünk szükséges bocsánatot. Az készen van, tőlünk függetlenül, de úgy lesz a miénk, ha mi is szívből megbocsátunk.

Milyen régi és friss sérelmeket kellene elengednem akár bocsánatkérés nélkül is?


2024. január 18., csütörtök

MINENNAPI KENYERÜNK❣️

"💞...mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma..." (Mt 6,11)

A három te-kérés után következik három mi-kérés. Ezek között az első ez. 
Gondolkozzunk el minden szaván!

Kenyéren a Szentírás érti mindazt, ami testi jólétünket biztosítja. 
Az élelem, ruházat, lakás, munka, emberi kapcsolataink, siker, téli tüzelő - mind beletartozik ebbe (Luther). 
Isten fontosnak tartja, hogy ezekkel mindenki rendelkezzen. 
Annak, hogy sokak hiányt szenvednek, önzésünk az oka. Ő a pusztában vándorló népéről is évtizedeken át hűségesen gondoskodott. 
Minden nélkülözés oka a bűnös ember mohósága vagy élősködő természete. 
Az, hogy tőle kérjük a mindennapi kenyeret, nem azt jelenti, hogy nem akarunk megdolgozni érte. 
De ahhoz is az ő gondviselő szeretetére van szükség, hogy legyen munkánk, erőnk, és eredményes legyen a fáradozásunk. 
E kérés mögött alázat van: rászorulok Isten segítségére. 
Helyes önismeretre vall: nem tudom magam előteremteni, ami szükséges. Bizalom: ő meg fogja adni.

A mi kenyerünket kérjük. Legyen nekem fontos a más kenyere is, ne csak a magamé! 
És vegyem észre, hogy abból, amit Isten nálam tett le, nem kell-e egy részt továbbadnom! 
Ne legyek rest sáfárként tekinteni tőle kapott javaimra! Hadd legyek gondviselő szeretetének eszköze! 
Nagy kiváltság Isten háztartásában kézbesítőként szolgálni.

Naponként kérjük a szükséges javakat. Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad tervezni, tartalékolni, gyűjteni, de ez a kérés kizár a hívő életéből minden mohóságot, telhetetlenséget, kapzsiságot, követelőzést (Kálvin). 
Aki így imádkozik, az bízik Istenben, hálás és elégedett ember. 
Neki a kevés is mindig elég, míg másoknak a sok is gyakran kevés. 
És az ilyen embernek nem árt meg a bővölködés sem (Fil 4,12).

„Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel..." (1Tim 6,6) Jellemző ez rám?




2024. január 17., szerda

ISTEN AKARATA❣️

,,💞...legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is...,,(Mt 6,10)

Ez a kérés egyenesen következik az előzőből: Isten királyi uralma ott valósul meg, ahol az ő akaratát cselekszik. 
Ennek viszont mi vagyunk a legfőbb akadályai, mert a bűnbe esett ember szakadatlanul szembeszegül Isten akaratával. Vagy nyíltan, mert a maga ura akar lenni, vagy vallásos módon: megpróbálja rávenni Istent, hogy segítse megvalósulni az ember akaratát, vagy kénytelen-kelletlen beletörődik Isten akaratába.

Aki azonban így kezdi az imádságát: Atyám, és őszintén kérte, hogy valósuljon meg életében Isten királyi uralma, az kész minden kérése után odatenni Jézus kiegészítését: „mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te." (Mt 26,39) 
Az ilyen embernek Dávid kérése lesz a szíve vágya: „Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem!" (Zsolt 143,10)

Aki ezt őszintén kéri, az már nem a maga istene akar lenni, hanem azzal szenteli meg Isten nevét, hogy feltétel nélkül bízik benne, s látatlanban igent mond az ő akaratára. 
Bizonyos abban, hogy Isten akarata mindig jobb, mint a mienk, mert egyedül ő tudja, mi jó valóban nekünk.

Itt a bűnös ember maga ellen imádkozik. Ebbe a magunk hiúságának, büszkeségének, önzésének, akaratosságának bele kell halnia. De baj az? Hát nem ezek miatt tör ki minden veszekedés és békétlenség? Aki szívből kéri: legyen meg a te akaratod, az a mennyet kéri le a földre, amit mi oly gyakran pokollá teszünk az akaratok állandó ütközése miatt.

Jézus egyszer ezt mondta: „aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám."
(Mt 12,50) 
Jézus testvére leszel, ha Isten akaratát cselekszed. Lehet ennél nagyobb kiváltság?

Kérdezd őt, miben mi az ő akarata, és kezdj el még ma valami konkrét dologban engedelmeskedni neki!


2024. január 16., kedd

KI MENNYIT LÁT❓

Láthatatlan védelem💞


,,💞Ne félj, mert többen vannak velünk, mint ővelük! Uram, nyisd meg a szemét, hadd lásson!,,
(2Kir 6,16-17)

Egy időben az arámok gyakran megtámadták Izraelt, de Izrael királya Elizeus próféta tanácsára mindig ott várta őket, ahol titokban támadni akartak. Az arám király ezért megparancsolta, hogy fogják el Elizeust. 

Éjjel körülvették a várost, ahol éppen tartózkodott, s amikor a szolgája ezt reggel meglátta, megrémült. 
Elizeus imádságára azonban megnyílt a szeme, és meglátta, hogy az ellenséges katonák és őközöttük egy védőgyűrű van, Isten megvédte szolgáját. 
Viszont az ellenség büntetése az lett, hogy elveszítették látásukat, és el lehetett vezetni őket.

Van, aki a láthatókat sem látja. Nem is mindig orvosi értelemben vakul meg, hanem elbizakodottságában vagy félelmében nem tudja felismerni a helyzetet, megmámorosodik valamitől, megszédül a sikertől, elvakult lesz, mert könnyelmű, vagy egyszerűen nem vesz észre másokat, még a hozzá legközelebb állókat sem.
Van, aki csak a láthatókat veszi számításba, de nem számol a láthatatlanokkal. 
Az arámok (és sokan ma is) csak racionális tényezőkkel számoltak, nem gondoltak arra, hogy Isten meghiúsíthatja haditervüket. Elizeus szolgája is először csak az ellenséget látta, de az Isten által küldött védelmet nem.
És vannak, akik ugyanolyan komolyan veszik a valóság láthatatlan részét, mint a láthatót. 
Elizeus is pontosan látta a veszedelmet, de tudta, hogy Isten meg fogja őket védeni. 
Tudta, hogy tehetetlen ebben a helyzetben, de azt is, hogy nem védtelen.
Ezt a látást nevezi a Biblia hitnek. Ábrahám közel százéves, és még nincs gyermeke, de „hitében erős volt", és várta, hogy Isten teljesíti ígéretét. Dávid sem csupán Góliát méreteit látta, hanem Isten hatalmát is.
A teljes valóságon az tájékozódik, s az jut el helyes következtetésekre, aki a láthatatlanokkal, Isten létével és igéjével is számol.


AZ URALOM VÉGSŐ MEGVALÓSULÁSA❣️

,,💞...jöjjön el a te országod... (Mt 6,10)

Amikor ezt kérjük: jöjjön el a te országod, akkor a történelem végére is gondolunk, amikor majd tökéletesen megvalósul Isten királyi uralma. Jézus felemeli az imádkozó hívő tekintetét, és megengedi, hogy ennek a világkorszaknak a végéig lássunk.

Most temérdek könny és vér folyik ezen a földön. Olykor úgy tűnik, teljesen a hazugság, az erőszak, az önzés, a kényelem, a gonoszság vette át az uralmat. Mintha Isten visszavonult volna. 
Ez lett az ellene való lázadásunk következménye. Nem tudjuk abbahagyni egymás öldöklését, nem tudjuk megszüntetni az éhezést és a betegségeket, tönkretesszük magunkat, egymást s a földet, amit Isten paradicsomnak teremtett. Így tudunk mi Isten nélkül uralkodni.

A hívő ember azonban eközben is tudja: a világ Ura annak teremtője maradt. 
Ő viszi célja felé ezt a gőgjében megszédült emberiséget, és egyszer véget vet majd minden gonoszságnak, és tökéletes mértékben megvalósul az ő szeretetének uralma.

Akkor kiderül majd, hogy az igazság nagyobb hatalom, mint a hazugság. 
A szeretet nagyobb erő, mint a gyűlölet. 
S aki már itt Isten királyi uralma alatt élt, az meglátja majd őt, és részt kap országának dicsőségében is. „Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán." (Jel 3,21)

Azért vár még Isten ezzel, hogy minél többen higgyenek benne, belépjenek az ő országába, s megmeneküljenek az ítélettől. Mert ez a kérés: valósuljon meg királyi uralmad, azt is jelenti: teljesedjék be a te igazságos ítéleted!

Ez a kérés tehát kiemel minket magunk körül forgó, szűk körű imádságainkból, és megtanít kozmikus távlatokban gondolkozni, az örökkévalóság szemszögéből látni és értékelni mindennapi életünket.